A nyaralás szép emlékeit megkeseríthetik olyan bosszantó apróságok, melyek néha jóval hosszabb ideig is eltartanak, mint maga a vakáció. Főként gyerekeknél fordul elő, hogy akár banális szúnyogcsípések nyomán is hosszantartó, viszkető bőrbetegség alakul ki…
Védekezhetünk-e, a különböző kiütések, rovarcsípések – szúnyog, méh, pók – ellen, s ha nem sikerült kivédeni, akkor miként kezeljük azokat? Cikkünkből megtudhatja!
CSALÁNKIÜTÉSEK…
Egy kellemes külföldi nyaralás kapcsán gyakran szerepelhetnek az étlapunkon egzotikus ételek is, amiket a mi magyaros étkezésünkhöz szokott gyomrunk nem biztos, hogy kedvel. Nem kell feltétlenül nagyon különleges dolgokra gondolni! Nézzük csak, mit jelenthet például a következő vacsora menü: pizza tenger gyümölcseivel, vörösbor, banán-split. Miből is áll a pizza? Kelt tészta, fűszerezett paradicsomszósz, rákok, kagylók, polipok, esetleg haldarabkák, no és sajt. Gasztronómiailag kétségtelenül jól hangzik, de allergológiai szemszögből megközelítve ez kész hisztamin-bomba! A pizzát öblítő vörösbor, illetve a desszertként választott banán is – tartalmát tekintve – kifejezett hisztamin forrás.
A hisztamin az az anyag, ami a szervezetünkben is felszabadul az allergiás reakciók során. Ha valakinek eleve magasabb az allergia készsége, azaz hajlamos allergiás megbetegedésekre – pl. szénanátha, ekcéma, stb. – , ez az étkezéssel bevitt extra hisztamin különböző panaszokat indukálhat!
• Leggyakrabban hasi fájdalmak alakulnak ki: gyomorgörcs, hasi kólika, hasmenés. ( Ez természetesen akkor is előfordulhat, nem is ritkán, ha az étel nem volt friss…tehát „ gyomorrontás” is provokálhat hasonló tüneteket! )
• Megjelenhetnek viszkető bőrtünetek, amelyek a csaláncsípéshez hasonlítanak, ezért kapták a csalánkiütés nevet. Orvosi néven urticaria acuta.
Szerencsés esetben a kiütések megszűnnek, ha nem fogyasztunk több olyan ételt, amiben „provokáló faktor” található. Sokszor azonban az érintettek a tünetek megjelenése és az étkezés között nem vesznek észre ok-okozati összefüggést, ezért továbbra is fogyasztják a tulajdonképpen kerülendő ételeket is. Pedig ilyen esetben jobb leállni a normál étkezéssel és diétázni! A tetemes mennyiségű folyadék – 2,5-3 liter szénsavmentes víz – elfogyasztása mellett részesítsük előnyben a főtt krumplit, a főtt rizst, langyosan. Ezek megnyugtatják a gyulladt nyálkahártyát, és miután könnyen emészthető eledelek, a szervezet a felszabaduló energiáival könnyebben meg tudja gyógyítani önmagát.
Sajnos ez nem mindig sikerül egyedül, gyakran orvosi segítségre is szükség van.
NE FELEDJÜK: ha a csalánkiütések mellett ajak-, szem-, vagy nyelvduzzanat is kialakul, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert a keletkező ödéma a gégére is ráterjedhet, ami fulladásveszélyt jelent!
A tünetek néha maguktól visszahúzódnak, majd újra előjönnek, ilyenkor napszaki, valamint étkezéssel összefüggő periodicitást lehet megfigyelni.
Lappangó eredet
Csalánkiütés bármely évszakban előfordulhat. Megjelenésekor rutinszerű feladat a góckutatás, amikor is a lappangó, panaszt nem okozó gyulladásos folyamat után kutatnak a szervezetben. Ha a tünetek 6 hétnél tovább eltartanak, krónikus urtikáriáról beszélünk. Ilyen esetekben a tünet megszüntetése jóval bonyolultabb, mivel sok esetben valamilyen autoimmun folyamat előfutára lehet a kellemetlen bőrtünet.
CSÍPNEK, MARNAK…
Nyáron nagyon gyakori, hogy vért szívó, vagy védekezés közben szúró-harapó rovarok áldozataivá válunk. Közép-Európa-i viszonyok között leggyakoribb a szúnyogok, és a bolhákcsípése, valamint a darazsak, méhek marása. Ezeknek a rovaroknak fajonként különböző összetételű a nyála. Így például a bolhák nyála értágító hatású anyagot tartalmaz, a darazsaké és a méheké hangyasavat és idegmérget. A nyál alkotó elemei általában erős allergén hatásúak, tehát a „sérült” egy idő után érzékennyé válhat velük szemben. Akár egyetlen szúrás – méhcsípés – nyomán is óriási, több centiméteres duzzanat, alakulhat ki. Tömeges szúrás esetén pedig, az érintett belázasodhat, s akár sokkos állapot is kialakulhat nála. Fontos tudnivaló, hogy érzékenyek embereknél akár egyetlen szúrás is hasonló állapothoz vezethet, s tragikus esetben akár hirtelen halál is bekövetkezhet. Ez ellen az úgynevezett deszenzibilizálással lehet védekezni. A méhészek természetes úton deszenzibilizálódnak az őket érő sok-sok szúrás során, ezért feltűnő reakciók nélkül viselhetik el a méhcsípéseket.
ZÜMMÖGŐK ÉS UGRÁLÓK…
A szúnyog-és a bolhacsípések után a kisgyermekek bőrén gyakran alakulnak ki túlérzékenységi reakció jeleként gyulladt, erősen viszkető göbcsék, melyeket álmukban akár véresre is vakarhatnak. De hólyagos bőrtünetek, vagy csalánkiütés is megjelenhet.
Ritkábban találkozunk poloska, vagy pókcsípéssel. Mindegyik általában éjjel csíp, amikor „áldozatuk” az ágyában alszik. Ilyenkor azután reggel jókora gyulladt, piros, erősen kiemelkedő csomók figyelhetők meg, melyek közepén látható a „szúrcsatorna”. A rovarok nyála sok esetben fertőzött, tehát második betegség is kialakulhat a szúrások nyomán. A legismertebb, szúnyogok által terjesztett kór a malária, és a sárgaláz.
KULLANCSVESZÉLY….
Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy hazánkban a kullancsok Borrelia fertőzöttsége a leggyakoribb, amiből pedig a mára már jól ismert Lyme-kór fejlődhet ki. Ha valakit megcsíp egy kullancs, nem biztos, hogy észreveszi, felfedezi, de attól még a fertőzés kialakulhat! Akkor is, ha a kullancs csak rövid ideig „tartózkodott” áldozata bőrén. Rendszeresen vizsgáljuk át a gyerekeket és magunkat is, ha a szabadban tartózkodtunk! A tévhittel ellentétben nem a fákról pottyannak ránk a kullancsok, hanem a fűből, az aljnövényzetről másznak felfelé. Fontos, hogy nem feltétlenül csak az erdőben lehet kullancsra szert tenni, van rá esély a kertben, és a játszótéren is! Ha felfedezünk egy kullancsot, azt mielőbb és szakszerűen távolítsuk el, hogy minél kisebb legyen az esély a fertőződésre. Ha a szúrás helyen piros gyulladt folt alakul ki, mely lassan, koncentrikusan nő, mindenképpen forduljunk orvoshoz! A kullancs okozta encefalitisz – agyvelőgyulladás – elleni védőoltás a Lyme-korral szemben nem nyújt védelmet!
HOGYAN KEZELJÜK A CSÍPÉSEKET?
Ha a különböző rovarriasztók – krémek, sprayk, karkötő, stb. – alkalmazása ellenére is rovarcsípés áldozataivá válunk, általában jó hatású az Árnika krém. Naponta többször finoman masszírozzuk be érintett bőrfelületbe.
• A homeopátiás szerek közül a viszketést csökkenti Histaminum C12-15-ös potenciában napi 1-2 alkalommal adagolva.
• A méhcsípésekre Apis mellifica C15-30 a megfelelő gyógyír, ha a tünetek súlyosságától függően alkalmazzuk.
• Szúnyog és bolha csípéseknél használjunk Ledum palustrae-t C9-15 potenciában.
Ezeket a szereket kombinálhatjuk is egymással!
A rovarcsípések megelőzésében hatékony segítőnk lehet a B6-vitamin. Szedjük folyamatosan, amíg a kritikus időszak le nem zajlik.
Dr. Révész Klaudia
