Aminek nem lehet ellenállni: cirógatásra csábító, selymes, hibátlan, barna bőr. Ki ne álmodozna róla. Ám az álom rémálommá válhat! Vásárra visszük bőrünk egészségét, ha az ideálisnál többet – s a minimum óvintézkedések figyelmen kívül hagyásával – heverészünk a napon.
Naprendszerünk gigantikus méretű központi csillaga a Nap, átmérője 109 földátmérőt tesz ki. Anyaga 73,5%-ban hidrogénből áll, ami a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az így felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkül ma nem lenne élet a Földön. A Nap nélkülözhetetlen a legtöbb élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig, az elviselhető hőmérsékletet biztosítja számunkra. A napfény jókedvre derít, de ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy csontjaink számára létfontosságú D-vitamin termelődhessen szervezetünkben. A Napból különböző hullámhosszon érkeznek sugarak a Földre, ezek 10% -ban az ultraibolya, 40% -ban a látható fény, 50% -ban az infravörös (hő) tartományba esnek. A sugarak minőségét, erősségét sok tényező, így például az évszak, napszak, tengerszint feletti magasság, földrajzi szélesség, a felhők, a levegő por- vagy korom tartalma is befolyásolja. Az ultraibolya sugarak közül az A és a B típusúak érik el a Földet, tehát bőrünket is. A legnagyobb energiájú C típust az ózon réteg feltartóztatja.
• UVA: bőröregítő hatása mellett a mélyebben lévő sejteket is károsíthatja.
• UVB: mutációt okozva megváltoztathatja a hámsejtek genetikai anyagát, rákos sejtosztódást idézhet elő.
MIÓTA NAPOZUNK?
Az első „strandoló”, aki feltalálta a simogató napsugarak és a hűs víz együttes élvezetét állítólag a francia Boigne grófnő volt. Ő tekinthető a strandolás úttörőjének, mivel egy forró nyári napon, Dieppe-ben elsőként fürdött meg a tengerben. Hordozószéken vitte két komornája a hullámok közé. A szokatlan látványosságra óriási tömeg verődött össze a parton, és azt találgatták, hogy a nemes hölgyet veszett kutya harapta-e meg, vagy más módon veszítette-e el józan eszét… Mindenesetre bátor tettével divatot teremtett! Angliában a 18. század második felében vált divattá a tengeri fürdőzés; s ezen példa nyomán 1793-ban nyílt meg az első német tengeri fürdő is a Keleti-tenger partján. Hazánkban csak az 1890-es években kezdődött meg az igazi víz- és napimádat a daliás atléta Porzsolt Gyula vezetésével. Ő maga és fiatal tanítványai – akikből jeles atléták váltak – kis úszónadrágot viseltek, úgy napoztak, pedig ekkoriban még a velencei Lidón is nyakig felöltözve fürdőztek és sütették magukat az emberek. A magyar strandolás és napozás emlékoszlopát, Káposztásmegyer magasságában kellene a Dunánál felállítani, ugyanis ide jártak Porzsolt Gyula atléta csemetéi napozni…
NÉGERBARNÁK – ASZALTSZILVÁK
Időutazásunkból térjünk vissza a jelenbe, ahol is hiába halljuk lépten nyomon, hogy az elvékonyodott ózonréteg miatt kizárólag magas faktorszámú fényvédő krémekkel napozzunk, egy nemrégiben készített felmérés tanúsága szerint a magyaroknak csak a fele használ ilyen szereket. Ráadásul a többség a leégést teljesen természetes – talán kicsit kellemetlen -, de veszélytelen jelenségnek tartja… Pedig egyáltalán nem az! Sajnos sokan nem veszik figyelembe, hogy bár a nyáron megszerzett barnaságunk egy idő után „lekopik”, ugyanez nem mondható el az UV sugárzás okozta káros hatásokról. Ezek összeadódnak – évről évre gyarapodnak – s elkísérnek minket életünk végéig. Tehát az az időmennyiség, amit büntetlenül a napon tölthetünk előre megszabott, nem gyarapszik, ennek ismeretében kell(ene) vele gazdálkodnunk! S még valami: lehet, hogy a bronz barnára sült bőr vonzó látvány, ám ne feledjük, a ma néger barnái, – garantáltan – a holnap aszalt szilvái lesznek! S, ami már nem hiúsági kérdés – túl a ráncokon és a cserzetté vált száraz bőrön – a túlzott napozás a bőrrák legjelentősebb kiváltó oka, a rosszindulatú festékes bőrdaganat kialakulásában fontos szerepe van a bőr leégésének!
Bőrbe kötve…
Az emberi szervezet csodákra képes. Érvényes ez külön-külön minden szervére, így a legnagyobbra, a bőrre is. Kültakarónk a káros napsugarakkal szemben is képes bizonyos mértékig védekezni, mégpedig: azt őt fedő finom lipid réteg növelésével, felső szarurétegének megvastagodásával, s a festékanyag termelő sejtek – melanociták – aktivitásának fokozásával. Ennek az eredménye a barnulás!
BŐRÜNK – BELSŐ – VÉDELMÉBEN
Ma már tudjuk, hogy bőrünk egészségét nem csak a rákenhető fényvédő készítményekkel szolgálhatjuk! Belső pajzsként számos vitamin és több nyomelem is segítséget nyújthat ehhez. Ezeket egyrészt táplálék kiegészítőkként, jobb esetben pedig, táplálékunkkal juttathatjuk szervezetünkbe. Ismerkedjünk meg velük!
• Béta-karotin: a legelső és legfontosabb „belső napernyőnk”. Az egészséges, egyenletes barnuláshoz nélkülözhetetlen, tekintettel arra, hogy fokozza bőrünk védekező képességét. Sárgás színű festékanyaga pedig, a hámrétegében lerakódva, nem csak a káros anyagokat képes közömbösíteni – gyökfogó tulajdonságánál fogva – hanem afféle fizikai szűrőként is véd a káros UV-sugaraktól.
Természetes forrásai: sárgarépa, sütőtök, tojás, spenót, brokkoli, mangó, őszibarack, sárgabarack, sárgadinnye.
• A-vitamin: számos egyéb hatása mellett nélkülözhetetlen a sejtosztódáshoz, a bőr, illetve a nyálkahártya épen tartásához. Nagyon fontos tudnivaló, hogy ezt a vitamint túl is lehet adagolni, s akkor panaszokat – fejfájást, bőrhámlást, lép-, vese-, csontelváltozásokat, ízületi fájdalmakat okozhat!
Természetes forrásai: pitypang, sárgarépa, paraj, petrezselyem, búzacsíra, virágpor, cékla, metélőhagyma, zsázsa, káposzta, tök, sárgadinnye, sárgabarack, őszibarack, saláta, ementáli és camembert sajt, paprika, mandarin.
• B2-vitamin: szintén fontos bőrünk egészsége érdekében, hiánya esetén szájszárazság, szájzugberepedés, hámló, vörös gyulladt bőr alakul ki.
Természetes forrásai: csírázó gabonafélék, búzacsíra, étkezési élesztő, mandula, sajtok és nyers tej, teljes biogabonák, teljes élesztős kenyér, gombák, szója, gesztenye.
• B3 vitamin – niacin: bőrvédő szerepe közismert, hiszen a pellagra nevű betegség – durva bőr – ennek hiánya miatt jön létre.
Természetes forrásai: sovány hús, máj, élesztő, teljes kiőrlésű gabonák, csírázó búza, teljes élesztős kenyér, mandula – naponta 8 szem -, aszalt sárgabarack.
• B5-vitamin – pantoténsav: nélkülözhetetlen bőrünk épségének és szépségének megőrzéséhez.
Természetes forrásai: brokkoli, mángold, tojás, csírázó gabonafélék, teljes gabonafélék, élesztő, gombafélék, földimogyoró, lencse, feles borsó, szója, bab, dió, roquefort és camembert sajt, valamint méhpempő, virágpor, búzacsíra.
• C-vitamin: nélküle nem képződik kollagén, ami a bőr kötőszövetének alapanyaga és az egyik legrégebben ismert nedvességmegtartó anyag. Hiányában a bőr rugalmassága, tartása csökken, majd megereszkedik.
Természetes forrásai: fekete ribiszke, petrezselyem, káposzta, minden friss gyümölcs, főként a bogyósok, csipkebogyó, citrusfélék, a legtöbb friss zöldség és főzelékféle, teljes biogabonák, pasztörizálatlan gyümölcslevek.
• D-vitamin: nemcsak csontjaink épségéhez, hanem bőrünk szépségének megtartásához is köze van.
Természetes forrásai: napfény, csírázó gabonafélék, kakaó, nyers tej, ementáli sajt, tengeri alga.
• E-vitamin: antioxidáns hatásának köszönhetően nélkülözhetetlen, ha szeretnénk, bőrünk egészségét megőrizni.
Természetes forrásai: csírázó gabona magvak, hidegen sajtolt, első sajtolásból származó olajok, zöldség- és főzelékfélék, olajos magvak – dió, mogyoró, mandula -, tejes biogabonák, keményítős teljes kenyér, tengeri alga.
• Nyomelemek közül bőrünk védelmével kapcsolatban kettőt érdemes kiemelni: a cinket és a rezet. Az előbbi jelenléte az új sejtek képződéséhez elengedhetetlen Az utóbbi pedig, jelentős szerepet játszik a kötőszövet képzésében, illetve a bőrszínünket meghatározó festékanyag, a melanin előállításában is.
Cink természetes forrásai: belsőségek, halak, tengergyümölcsei, csírázó gabonafélék és magvak, lencse, zsázsa, fehérbab, szárazborsó, szója, spenót, burgonya, teljes gabonafélék, élesztő.
Réz természetes forrásai: máj, tenger gyümölcsei, kakaó, kemény héjú gyümölcsök, csírázó gabonafélék és hüvelyesek, tengeri algák, szója, dió, mandula (napi 8 szem), zab, gombafélék, aszalt sárgabarack, gesztenye, zsázsa, olajbogyó, élesztő.
„Foto-típus” meghatározás – ajánlott napvédelem
Amikor napozókrémet választunk, vegyük figyelembe, hogy milyen foto-típusba tartozunk a lehetséges négy közül, s ennek megfelelően válasszuk a termékek közül számunkra legideálisabbat!
• Első típus: vörös haj, nagyon érzékeny bőr, sok szeplő, mindig leég, nem barnul le.
Ajánlott napvédelem: az első napozások alkalmával UVB 60/UVA 16, majd később UVB 45/UVA 15.
• Második típus: szőke haj, nagyon világos bőr, közepesen szeplős, gyakran leég, enyhén barnul.
Ajánlott napvédelem: folyamatosan UVB 25/UVA 12.
• Harmadik típus: barna haj, világos bőr, kevés szeplő, ritkán ég le, közepesen barnul.
Ajánlott napvédelem: kezdeti napozások alkalmával UVB 20/UVA 8, majd később UVB 15/ UVA 8.
• Negyedik típus: fekete haj, sötét (kreol) bőr, nincsenek szeplők, leégni csak kivételes esetben szokott, jól barnul.
Ajánlott napvédelem: folyamatosan UVB 10/UVA 5.
Amikor kifekszünk napozni,ne feledjük, hogy a barnulás nem más, mint szervezetünk védekező reakciója a sugarakkal szemben, ezért óvjuk-védjük megfelelő fényvédő készítmények használatával is!
Barnulás gyógyszerrel?!
Ausztrál kutatók fejlesztették ki azt a Melatonan nevű készítményt, amely mesterségesen serkenti a bőr pigmentsejtjeit festékanyag (melanin) termelésére. A kísérletek során bőr alá beültetett kapszulák felszívódása után a barnaság napozás nélkül is hónapokig megmaradt. Előnyei, hogy a bőr szöveteinek károsítása nélkül biztosítja a természetes barnaságot. Védelmet nyújt a káros napsugárzás ellen. Hátránya viszont, hogy mivel még kísérleti fázisban van a gyógyszer, nem tudni, hogy hosszú távon lesz-e valamilyen mellékhatása…
Czellér T. Erika
