Seprűvénák

A combon és a lábszáron megjelenő apró hajszálerek eleinte elsősorban esztétikai nehézségeket okoznak. Azonban egészségügyi szempontból is érdemes odafigyelni rájuk, mert előjelei lehetnek komolyabb problémáknak. Kialakulásukról, jelentőségükről, és kezelésükről Dr. Révész Klaudia bőrgyógyász beszélt lapunknak. 
Mi okozza a nőknél az alsó végtagok hajszálereinek láthatóvá válást?

A seprűvénák kialakulása és láthatóvá válása nagyrészt genetikai, alkati hajlamtól függ, valamint elősegítheti néhány fizikai tényező is.

A bőr vastagsága, a bőr alatti zsírszövet állaga, a hormonháztartás, a fogamzásgátlók szedése, a keringési problémák, a hízás, a rendszeres gyantázás mind-mind hatással vannak a hajszálér tágulatok megjelenésére.

Esztétikai kérdésen túl, mit jeleznek ezek a kis értágulatok?

Ezek az elváltozások arra utalnak, hogy az érintett végtag vénás és nyirok keringése nem tökéletes. Az alsó végtagokban pangó nyomás egy idő után áttevődik a kis erekre, melyek miután kitágultak, már nem tudnak összehúzódni. Túlzott mértékű hajszálértágulat esetén érdemes ultrahangos érvizsgálatot végeztetni, mert ezek a tünetek vénás, vagyis visszérbetegség előfutárai lehetnek, főként, ha együtt járnak a lábak elnehezülésével, estére jelentkező duzzadásával, ödémásodásával.

Sok nőnél a terhesség ideje alatt alakulnak ki a seprűvénák vagy szaporodik meg azok száma. Mivel magyarázható ez?

Egyrészt a terhesség komoly fizikai megterhelést jelent az alsó végtagok számára s kedvezőtlen hatással van a keringésükre. Másrészt ilyenkor a szervezet sokkal több ösztrogént termel, ami – főként, ha jelentős súlygyarapodással jár együtt – nem tesz jót a bőr állagának, ezáltal elősegíti a hajszálerek megjelenését.

Hogyan lehet megelőzni, megfékezni az értágulatok kialakulását?

A rendszeres mozgás általi aktív izomműködés segít visszapumpálni a pangó vért a vénákból és a nyirokereket is megmozgatja.

Aki ülő munkát végez, annak érdemes időnkét tudatosan felállnia és járkálnia néhány percig, vagy legalább rendszeresen tornáztatnia a lábfejét.

A méregtelenítés, a nyiroktisztító kúrák, a nyirokmasszázs, valamint a hideg-meleg váltózuhany is sokat segítenek.

A rugalmas harisnyák, megtámasztják kívülről a lábat, ezáltal jobb a vénás visszaáramlás.

Fontos a kényelmes cipő is.

A C-vitamin illetve a ruténium nyomelem a kis erek védelmét szolgálja.

Több olyan – elsősorban vadgesztenye alapú- recept nélkül kapható készítmény – homeopátiás változatban is – van patikai forgalomban, melyek főként a „nehéz láb” érzésén és a lábdagadáson segítenek.

 

Mi a teendő abban az esetben, ha már megjelentek a tünetek?

Léteznek lézeres, vagy más elektromos készülékkel, illetve injekcióval történő különféle kezelések, melyek úgy hatnak, hogy „összeragasztják” az erek falát. Ezáltal a vér kipréselődik belőlük, és így nem látszanak. Olyanokká válnak, mintha kiradírozták volna őket. Azonban előfordulhat, hogy a kis erek egy idő után újra megnyílnak és feltöltődnek vérrel. Valamint megjelenhetnek másutt is hasonló értágulatok. Mindez természetesen nem azt jeleni, hogy e módszerek nem jók, hanem azt, hogy a beteg keringési és egyéb körülményeit nem változtatják meg.

 

Sziebig Tímea

Hozzászólások lezárva.